Egy stroke-os naplója

Extra bejegyzés - Meghívó a Horváth István professzor által tartott INGYENES előadásra!

Ez a bejegyzés arról szól, hogy reményt próbáljak adni azon stroke-os, szíves stb* embereknek, akiknek senki sem meri azt mondani, hogy nem lesz következő!

Kb. másfél éve, hallottam először erről a vakcináról, és akkor az én reakcióm is szkepticizmus volt. Nem is olvastam, különösebben utána. Ám 1 évvel ezelőtt újra visszaköszönt, aztán fél éve megint. Egyszerűen "nem hagyta", hogy ne foglalkozzak vele. Kizárólag olyan esetekkel találkoztam, és olyanokról meséltek (olyan emberek, akiknek adok a szavára), akiknek nagyon jót tett, úgyhogy hogy muszáj volt elkezdenem utánaolvasni.

Nem untatnálak titeket mindennel, amit olvastam, csak az esszenciális dolgokat írom le, és mindenki utánaolvashat. Nem kérem, hogy bemondásra higgyetek nekem, én is mindig mindennek utánajárok, tegyétek ti is ezt.

l,gz.jpg

 

Karácsony alkalmából egy olyan felajánlást kapott a Strokeinfó Alapítvány, és ez a blog aminek szeretnénk ha Te is a részese lennél. Prof. Dr. Horváth István, az MTA doktora, akinek a nevéhez több fontos, egészségügyi találmány fűződik, tart egy INGYENES előadást azon emberek számára, akik valaha kapcsolatba kerültek a stroke-kal.

Az érelmeszesedés, érszűkület a stroke első számú kiváltó oka, és pontosan erre nyújt megoldást ez a vakcina, amit a professzor kifejlesztett. A szer bizonyítottan hatásos, és segíthet egy következő stroke megelőzésében. Magyarországon viszont iszonyú drága az engedélyeztetése. A prof. annak ellenére nem adja el, hogy külföldön kapkodnak érte, mert szeretné itthon tartani, mint magyar találmányt.

 

1.jpg

 

Ha Te pont nem vagy érintett a stroke témában, akkor is érdekes lehet számodra a dolog, mert a találmány sok mindenkin segíthet, aki valamilyen szív, érbetegségben szenved, az agya sérült, vagy a vérrel kapcsolatos problémája van. Magas vérnyomás, vércukor, koleszterinszint esetén is hatásos a szer, az esettanulmányok szerint. Ha Te, vagy a családtagod szenved(tek) valamilyen erekkel bármi módon kapcsolatba hozható betegségben, és a gyógyszereknél jobb, és tartósabb megoldást szeretnétek, gyertek el, vagy ha nem tudtok, olvassatok utána a dolognak. Higgyétek el, jót akarok.

Itt lehet csatlakozni az eseményhez (kattints a képre):

 

2014-11-27_104503.png

 

2014-11-27_115223.png

 

Bővebben itt olvashatsz arról, amiről szó van:

http://strokeomvolt.blog.hu/2014/10/06/szenzacios_magyar_koleszteringyogyszer_erelmeszesedesgatlo_dr_horvath_istvan_talalmanya

http://veol.hu/eletmod/hatasos-a-vakcina-de-meg-nem-legalis-1518563

http://vitamind.hu/megkozelitesek/anti-koleszterin-vakcina/

http://zaol.hu/tudomany/nem-sikerult-elfogadtatnia-az-erelmeszesedes-elleni-oltoanyagot-1543535

http://elgondolkodtato.com/hatasos-de-illegalis-tobb-ezer-beteget-kezeltek-vakcinaval/

 

A vakcina hivatalos honlapja: http://kolesterin.hu

 

 

A MEGHÍVÓ-t az előadás pontos adataival letöltheted innen: http://tinyurl.com/mf6jahd
(5 másodpercet kell várni, utána "Letöltés" gomb alul, majd a felugró ablakban "Megnyitás" gomb)

Minden kérdésre válaszolok. Írjatok kommentet a bejegyzés alá (be lehet lépni facebook-kal is). Ugyan nem én forgalmazom, én csak egy hálás páciens vagyok ebben a sztoriban, aki nem akarja magában tartani a hasznos információt. Gyakorlatilag azóta félek egy következő stroke-tól, mióta olyan ijesztő statisztikákat olvastam arról, hogy 10x-es esélye van az újabbra annak, akinek már volt, és hogy a stroke-osok negyede az első 5 évben meghal.

Én ezeket erős fenntartásokkal kezelem ugyan, és igyekszem tudomásul venni, hogy a statisztika nem belőlem épül. Mégis bennem volt a félsz, és folyamatosan olyan módszer után kutatok, ami esélyt ad nekem arra, hogy elkerüljek egyet. Amellett, hogy életmódot kell váltani, mozogni, egészségesen enni, nem dohányozni, kevesebbet stresszelni (ezeket már kívülről fújom), nem találtam még olyan módszert, ami az én esetemben ilyen jó eredményekkel kecsegtetett (és jár is). Ez a vakcina "lepucolja" az erek falát, de nekünk kell gondoskodni róla, hogy tiszták is maradjanak. Ez nekem megvan, úgyhogy nincs okom aggódni :)

Várunk szeretettel! :)

 

*: stroke, szívroham, egyéb szív-és érrendszeri (keringési) betegségek, magas koleszterinszint, érelmeszesedés, érszűkület, magas vércukorszint, magas vérnyomás. A vakcinának általános egészségi állapotra gyakorolt hatása is jelentős, tehát megelőzésképpen beadva is hatásos

FONTOS! Ha valaki sokat dohányzik, sok energiaitalt iszik, sokat kávézik, sokat stresszel, annál is elvégzi az immunizálást a vakcina, de ha nem vigyáz jobban magára, az eredmény nem lesz tartós!

Százharmincnyolcadik bejegyzés - Vendégposzt - A stroke-ot nem mindig vérrög okozza

Zsuzsanna sztoriján keresztül szeretném bemutatni, és ezzel ledönteni egy tévhitet, miszerint a stroke mindig vérrög miatt alakul ki. Köszönöm neki, hogy elmesélte a történetét!

 

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 20 éve autoimmun beteg vagyok.

2014. április 25-én este azt hirtelen azt tapasztaltam, hogy nem tudok beszélni. Nem tudom, hogy vettem észre, hiszen egyedül voltam otthon. A kanapén ültem mobillal a kezemben. Tudtam, hogy stroke-om van, és mentőt kell hívjak, ezért felálltam, hogy kinyissam a bejárati ajtót, de csak bukdácsoltam, mert lebénult a fél oldalam.

Nem volt sem zsibbadás, nem fájt semmit, csak baromira meg voltam ijedve. A volt férjemet hívtam először, aki nem értette, mit beszélek. (Valami miatt az sms, mint kommunikációs lehetőség nem jutott eszembe.) Soha nem hallott még a stroke-ról, ezért azt hitte, valami bűncselekmény történt, és a rendőrséget hívta. :) Később valahogy megértettem vele, hogy a mentőket kell hívni.

 Még azt megelőzően én próbáltam hívni mentőket. Kétszer. Mind a kétszer közölték, hogy „beszéljen érthetőbben”, és letették a telefont. Azóta annyiszor eszembe jut, hogy a stroke-os, ha egyedül van, milyen segítséget kap? Mert a mentőkre nem számíthat.

 Amikor a sztrókkal kórházba kerültem, sürögtek-forogtak körülöttem a dokik és nővérek, de nem volt ez mindig így.

 A sztrók előtt 5 hónappal szemtüneteim voltak. Hetente kb. kétszer megszédültem, szétcsúszott a kép, és tartott kb. 1 percig. Természetesen voltam szemésznél, negatív lett. Időpontom kaptam koponya MR-re.

 A sztrók előtt 3 hónappal különös fájdalmaim kezdődtek a vállamban és a nyakamban. Annyira fájt, hogy fájdalomcsillapító nélkül nem tudtam létezni. Emellett állandóan lázam volt.

 Sajnos az orvosok nem vettek komolyan. Sem az immunológus, sem a háziorvos, sem a reumatológus.

 

neuro1bis.gif

 

 Egyik nap gondoltam egyet, akkor már vagy 1 hónapja küzdöttem az ismeretlen betegséggel. Nem vettem be gyógyszert, lesz, ami lesz. Nagyon rosszul voltam, már menni sem tudtam, és kihívtuk az ügyeletet.

 Nem tudom, az ügyeletes orvosokat honnan szalasztják, de az a mániájuk, ennek is az volt, hogy pszichés a betegségem. Negyedóra vitatkozás után előkerült a lázmérő, ami 39-et mutatott. Beutalt a sürgősségire.

 A sürgősségin fiatal orvosok fogadtak, akiket meg kellett kérni, hogy próbáljanak úgy beszélni velem, mintha én is ember lennék. Nem elég, hogy porig aláztak, még félre is kezeltek! Kaptam fájdalomcsillapítót, nyugtatót, izomlazítót, és egy brutál antibiotikumot írtak fel, később kiderült teljesen feleslegesen. Hazaküldtek.

 Kezdődött minden elölről, a fájdalom, a láz, és már a fejem a fájt baromira.

 1 hete fájt már a fejem, amikor az immunológusom tanácsára elmentem neurológushoz. Elmeséltem nekik a sztorimat. Azt mondta, felvenne az osztályra, de nincs hely, ezért az illetékes kórház sürgősségire utalt, és koponya CT-t kért.

 Az illetékes kórház fiatal orvosa megkérdezte, hogy „Maga minek van itt?”, és felülbírálva a neurológus kérését a CT-t természetesen nem csinálta meg. Hazaküldött.

 Aztán egyik nap, pont az új háziorvosomnál voltam, amikor elment a látásom a bal szememről. Csak szürke foltokat láttam, imitt-amott, a szélén felrémlett a kép. (Most már tudom, hogy „látótérkiesés”-nek hívják.) Nagyon megijedtem. Rohanás a szemészetre, természetesen negatív, azt mondta a szemész, valószínűleg központi idegrendszeri probléma.

 Írtam egy emailt az immunológusomnak, könyörögtem, csináljon valamit. (Akkor már vagy 2 hete vártam az értesítést a kórházi felvételről.)

 Felvettek a kórházba. A kórházban szteroidot kaptam, melyre nem javultak a fájdalmak. Az immunológusom tanácstalan volt, bizonytalan volt a tekintetben, hogy autoimmun eredetűek-e a fájdalmak.

 

Kstroke1.gif

 

 Közben a koponya MR negatív lett.

 Beutalt az ORFI-ba kezelésre, ahonnan 2 nap múlva hazaküldtek a lázam miatt.

 Másnap sztrókot kaptam. A 2 hónapig tartó rengeteg non-szteroid gyulladáscsökkentő szedésétől tönkrement a vesém, hajszál választott el attól, hogy örök életemre művesekezelésre járjak. A Margit kórházban megmentettek a dialízistől, amit ezúton is köszönök.

 Az ereim rendben vannak, nem vérrög, a sztrókot vérszegénység okozta a neurológus szerint. (Emlékszem, 70 volt a hemoglobinom.) A sztrók után pár nappal megszűntek a fájdalmak és a szemtünetek is. Rejtély.

 Az immunológusom azt mondta a betegségem elején, hogy

 

„Zsuzsa, magának az a baja, hogy nem látszik magán, hogy beteg”. …

 A sok negatív tapasztalat ellenére fél év után mondhatom, hogy jól vagyok. A bénulások fokozatosan megszűntek, már többnyire úgy tudok beszélni, mint azelőtt, néha még van egy kis visszaesés. Már bevásárolni járok, és nem fáradok el. Az orvos azt mondta, minden esély megvan rá, hogy fizikailag is ugyanolyan legyek, mint régen.

 A kórházban járt hozzám gyógytornász. Amikor kijöttem, az orvos „fel is írta”, de kb. 3 hónap múlva tudott volna hozzám jönni, ezért magam igyekeztem, a mindennapi használat által trenírozni a testem.

 Az erőnlétemet sétával és lépcsőzéssel igyekeztem növelni. Nyolcadik emelten lakom, séták végeztével egyre feljebb és feljebb gyalogoltam. Ma 6. emeletig jöttem, bírtam volna tovább, de a pánik nagy úr. :)

 Az agyamat munkával edzettem. 1 hónap után, amikor kijöttem a kórházból, mozogni alig tudtam, de már dolgoztam.

 Amióta stroke-om volt, sokat gondolok a halálra. Hogy milyen egyszerű meghalni. Milyen lehet, amikor nem vagy. Minden reggel úgy ébredek, hogy élek, nem haltam meg éjszaka. De bízom benne, hogy elmúlnak a pánikrohamok és ezek a különös érzések, ahogy halványodnak majd az emlékek.

Zsuzsanna (48)

Százharminchetedik bejegyzés - Ha a peroneus izom sérül

A foot drop-ról már írtam, ez az a jelenség, amikor a térd alatt elhelyezkedő, a láb külső részén (fibula) futó peroneus longus, és peroneus brevis izmok nem mozognak, az az ideg nem mozog, ami a lábfejet felhúzná. A sérülés az agyban keletkezik, a mozgásért felelős központban, és megszakad az a fajta kapcsolat, ami a parancsot kiadja az illető idegeknek, és izmoknak, hogy mozduljanak meg. A sérülés maradandó, de a sérült agysejtek melletti sejtek átveszik a régiek szerepét, és meg tudják tanulni a dolgukat. Ezt hívjuk gyógyulási folyamatnak, ennek során folyamatosan gyakorlatoztatni, tornáztatni, erőltetni kell az érintett izmokat.

Az elsődleges megoldás a Peroneus emelő viselése. Ez a testen viselhető segédeszköz (ortézis) támogatja a bénult izmot, kiegyenlíti azt a reflextúlsúlyt, amit az okoz, hogy a láb erősebb, belső oldala jobban működik. Ez a boka "lógását, fityegését" is okozza. Az eszköz hatására aktivizálódik a nem működő izomcsoport, mert a merev talprész megakadályozza, hogy csak az erősebb, belső oldal mozogjon. Amikor az megemeli a lábat, a külső oldal is kénytelen mozogni vele együtt. Lábsúlyokat is szoktak javasolni. Ezeket viselve is munkára kényszerítjük az izmokat.

 

peroneal-tendons.jpg

 

Súlyosabb esetben megoldás lehet a lágy szövetek műtéti korrekciója. Ennél a műtétnél a bokánál ejtenek bemetszést, így fel tudják tárni az inakat, idegeket, ízületeket, amelyek bizonyos mozgásokért felelősek (pl. ugrás). Így helyre tudják állítani azt, amelyik nem jól működik, akár egy pici protézis beültetésével is. Egyes esetekben az idegek átültetése jelent megoldást, ilyenkor "donor" ideget ültetnek át olyan helyről, ahol annyira nem szükséges. Ahol a csontok már nagyon egymásra nőnek, ott ez megoldás lehet. Ettől még fogjuk tudni mozgatni a donor izmokat, amelyek a vádliból szoktak kikerülni. Ha teljesen mozdulatlan az izom, egy darab csonték eltávolítása megoldhatja a problémát, de ezt csak teljes merevség esetén végzik, ha súlyos ízületi károsodás áll fenn, esetleg látható is.

Az ilyen műtétek után lassú a felépülés, lassan nyerik vissza a funkciójukat az mozgatóidegek. Ezeket ortopéd orvos végzi, vagy lábspecialista. Az első jelek 3-6 hónapon belül érzékelhetőek, a mozgások visszatérése 1 évbe is beletelik. Személy szerint én félek az ilyen műtétektől, anno a kórházban több mindenkit ismertem, akinek volt, és nem javult az állapotuk (legalábbis a másfél hónap alatt, amíg én láttam őket). És mindenhol azt olvasom, hogy a műtétet csak akkor javasolják, ha nincs más megoldás, és egyáltalán nincs mozgás a lábfejben. Vicces, hogy a lehetséges mellékhatások közt a vérrögképződést is olvastam. Én ezt nem kockáztatom, tehát nálam a műtét kilőve. Amúgy sem vagyok az olyan módszerek híve, ahol nem ÉN teszek valamit a gyógyulásért, hanem csak ülök, és várom, hogy meggyógyítsanak.

Ezért összeszedtem pár gyakorlatot, amivel erősíthetjük ezt az izomcsoportot:

 

 

 

Tape-elés:

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó bejegyzés:

Százharmincegyedik bejegyzés - Lábfej "fityegése" (foot drop) - Okok és kezelés

 

források:

http://nerve.wustl.edu/nd_transfers_foot.php

http://www.efas.co/pathology/cavovarus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=peroneal+nerve+entrapment

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png

 

Százharminchatodik bejegyzés - 10 tévhit a stroke-kal kapcsolatban

Vannak a stroke-kal kapcsolatban olyan tévhitek a köztudatban, amiket talán még az érintettek sem tudnak. Egy időben terjedtek körlevelek, amelyek felhívták a figyelmet a stroke-ra. Ezek jók voltak, de sajnos pontatlanok. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba.

 

# 1 - A stroke mindig ugyanolyan

Mindenki különböző módon, és mértékben sérül, attól függetlenül, hogy hol van az agyban az érelzáródás, vagy oxigénhiányos állapot (ischémiás stroke, az esetek 80%-a), vagy milyen területen szakadt ki az agyi, vagy nyaki ér (vérzéses stroke, az esetek 20%-a). Eltér az is, hogy ki milyen idő elteltével kerül kórházba, milyen jellegű és mértékű pusztítást végez ez a nem is olyan hirtelen fellépő oxigénhiány, vagy az ér kiszakadása által az agytörzsbe kifolyó vér.  Az ideiglenesen fellépő oxigénhiányt TIA-nak hívjuk, a tartós, általában vérrög által okozott oxigénhiányt pedig stroke-nak. A betegek nagy része fél oldalára lebénul. Ha ki is jön belőle, elveszíti az egyensúlyérzékét, képtelen bármit is csinálni az érintett oldali kezével, nem tud járni, sokszor beszélni sem. Megsérülhet a memóriája, a térlátása, a látása, a bőrérzése, hogy csak a leggyakoribb következményeket említsem. És 10x-es eséllyel ismétlődhet meg, annál, akinek már volt. És a következő rosszabb, mint az 1. Már ha életben hagy. Statisztikák szerint a stroke-ot kapó emberek negyede hal meg azonnal, vagy a szövődményektől.

# 2 - Csak idős emberek kapnak stroke-ot

Tapasztalataim szerint már rég nem csak az idős emberek kapják meg a stroke-ot. A köztudatban ugyan még úgy él, mint az idős emberek betegsége, de én szinte csak fiatal stroke-osokat ismerek, persze ebben benne van az, is, hogy az idősek nem neteznek. Egészen fiatal, nálam is sokkal fiatalabb emberekről is tudok. Olyan extrém esetekről is tudok, ahol a baba a születés közben kapott stroke-ot, vagy az anya szülés közben, és a gyereke előbb tudott járni, mint ő. És a kor a felépülésben sem feltétlenül nehezítő tényező. Tudjuk, hogy minél idősebb a test, annál nehezebben regenerálódnak a sejtek, de az akaraterő csodálatos erejét alábecsülik, ugyanúgy, mint a szerető környezetét. Ha az embernek van inspirációja felépülni, felépülhet, akárhány éves is. Manapság már senki sincs biztonságban, az ismert okok közt van a kor, az érelmeszesedés, a pitvarfibrilláció, a családból örökölt hajlam, a stresszes életmód, a magas vérnyomás, vércukor, koleszterin, a mozgáshiányos, egészségtelen életmód, tehát, a mai modern emberek többségét érintheti. Azt is olvastam, hogy a magyarok génállománya hajlamosít is erre.

# 3 - A stroke hamar gyógyul

Gyakori tévhit, hogy a stroke is olyan, mint más betegség, amiből pár hét alatt meggyógyul az ember. Nos, a stroke-ból való gyógyulás egy nagyon képlékeny fogalom. Még ha az ember gyógyultnak is tekinti magát, MINDENKI küzd maradványtünetekkel, a stroke-on átesett emberek 100%-a! Van, akin látszik, van, akin nem, ez a különbség. Nem mindegyik egyformán súlyos, de az agyban végzett rombolása mindig érezhető lesz a betegségnek, valamilyen formában. Meg lehet tanulni velük együtt élni, de olyat nem ismerek, aki utána teljesen ugyanúgy érzi magát, mint a stroke előtt. Ha ilyet állít, akkor nem stroke-ja volt, hanem TIA-ja, ami mini-stroke, az oxigénhiány csak ideiglenes, aztán elmúlik, olyan, mint amikor valaki lábon hord ki egy szívinfarktust.

A gyógyulási idő is nagyon eltérő, egy kisebb sérülés nem jár ugyanolyan nyomokkal, mint egy nagyobb kiterjedésű, tehát a legjobb esetben hetek, de a legtöbb esetben, hosszú hónapok, évek munkája, hogy a stroke-ot megközelítő állapotba kerüljünk. Általában 1 évet mondanak, de nekem 1 év nem volt elég, van akinek meg 3 hónap is az.

 

10349985_559836600817366_6953552311927460474_n.jpg

 

# 4 - Elég tájékozottak vagyunk, ami a stroke-ot illeti

Sajnos az átlag emberekhez hasonlóan az egészségügyi dolgozók egy része is meglehetősen tájékozatlan a témában, nem tudják, hogyan ismerjék fel a jeleket (főleg fiatal emberek esetén). Ide 2 példa. Az illető mentőt próbált hívni, amikor stroke-ot kapott, de 2x egymás után is letették a telefont, mondván, hogy beszéljen érthetőbben. És hát nem tudott, mert éppen agyvérzést kapott, és ennek gyakran része, hogy elmegy a beszédkészség is. A másik az én esetem, amikor a 2 ügyeletes orvos nem ismerte fel a jeleket. Ha akkor az egyikük a húgom unszolására, és a biztonság kedvéért nem hív akkor mentőt, ma nem vagyok itt. A kórházi orvosokra, háziorvosokra is igaz ez, nem mindig tudják, hogy ezek a betegek jól rehabilitálhatóak, és nincsenek tisztában ennek folyamatával.

Az emberek pedig nincsenek tisztában vele, hogy mi is ez, addig amíg valami módon érintettek nem lesznek. A tömegtájékoztatás pedig siralmas, ha van, akkor is hiányos, vagy téves. Pedig ma már ez a 2. leggyakoribb halálozási ok a világon! Nem ártana nagyobb figyelmet szentelni neki. Főleg, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a semmiből jön. Mindig van előjele, és épp ezért megelőzhető is lenne.

# 5 - A stroke jelei  mindig láthatóak

A ma a neten látható, és elterjedt információk szerint a stroke-nak látható jelei vannak, hiszen arc is lebénul, az érintett oldal lebiggyed. Hát az én arcom nem bénult le. És a fiatal emberek többségénél is láthatatlan, vagy nehezen észrevehető jelekkel jár a stroke, ezért is tud nálunk nagyobb pusztítást végezni. Ami viszont helytálló, hogy ez érezhető dolog, és tudni kell, mikre kérdezzünk rá. Magunk is érzékelhetjük, ha az illető nehezen, összefüggéstelenül beszél, nehezen emeli és koordinálja a karját, és összecsuklik a lába. Gyakran szédülés, ideiglenes látáskimaradás, térlátás kiesés is kíséri a stroke-ot. Mi SEMMIT nem tehetünk, mindössze annyit, hogy kórházba visszük az illetőt, vagy mentőt hívunk. Ilyenkor az idő nagyon sokat számít, mert minél gyorsabbak vagyunk, annál kevesebb maradandó károsodást okoz az agyi sérülés. A stroke nem fáj, tehát a beteg sokszor nem tudja, mi történik vele, és múló rosszullétnek hiszi, nem véletlenül hívják néma gyilkosnak.

 

10689575_564727266994966_4264020768400563532_n.jpg

 

# 6 - Aki 3 órán belül kórházba kerül, annál a folyamat visszafordítható

A közhiedelemmel ellentétben ez nem igaz. Én ismerek olyat, aki 2 órán belül megkapta a kórházban a vérrögoldó injekciót, és mégis lebénult. Engem annak idején 2 órát várattak a sürgősségin, tehát még ott sem kezelik a helyén ezt a sérülést, ahol kellene. Még nem épült be a köztudatba, hogy ezt fiatalok is ugyanúgy megkapják. A sérülés mértéke viszont befolyásolható a gyorsasággal. Minél hamarabb elkezdik a kezelést, annál gyorsabban, és kevesebb látható nyom nélkül lehet felépülni.

# 7 - Minden stroke-os lebénul a fél oldalára

Ez sem igaz, mert sok olyat ismerek, aki nem bénult le. Ez több mindentől függ, attól, hogy milyen hamar került kórházba, az agyban melyik terület sérült meg, és mennyire, meddig állt fenn az oxigénhiány.

# 8 - Én tudom, mi a stroke

A szívinfarktus az, ha egy szívbe vezető ér záródik el, az agyi infarktus, ha egy agyba vezető ér sérül meg, a tüdőembólia, ha egy tüdőér sérül, ha lábban van ez, és okoz oxigénhiányt, akkor általában le kell vágni. A stroke nem mindig társul vérröggel, okozhatja vérszegénység, műtét, szülési erőlködés is, a kulcsszó az oxigénhiány az agyban. Ez minél tovább fennáll, annál nagyobb eséllyel bénul le az illető fél oldala, és sérül a mozgásközpont és/vagy a memóriaközpont/beszédközpont. Egyes esetekben a mozgásszervek egyáltalán nem sérülnek, máskor az illető egy időre kerekesszékbe kényszerül. Ezt vajon hányan tudják?

 

10698550_539718216162538_683166323466745500_n.jpg

 

# 9 - Ebből nem lehet meggyógyulni

A stroke gyógyulásra általánosan 1 évet szoktak mondani. Én az elején nagyon elkeseredtem ettől, mert távolinak tűnt. Aztán amikor letelt az 1 év, csalódott voltam, hogy már nem javulhatok tovább. Ennek ellenére az utóbbi újabb 1 évben rengeteget fejlődtem, csak az iram lett lassabb. Vagyis ebből az állításból annyi igaz, hogy 1 év után a fejlődés nem áll meg, csak lelassul. Ezt 7-8 éves stroke-osok is megerősítik, és ők már csak tudják. 10%-a lehet azoknak a stroke-ot elszenvedő embereknek az aránya, akik nyom nélkül felépülnek, és ugyanarra szintre kerülnek vissza, mint annak előtte. De ami nem látható, nem jelenti, hogy nem is érezhető. Az időjárás változásait pl. mindig meg fogják érezni, érzelmileg ingatagabbak lesznek, görcsökre hajlamosabbak. További 20% maradandó sérülésekkel, de teljes életet él, 55% valamilyen hosszan elnyúló, netán maradandó korlátozással él (kerekesszékbe kényszerül, bottal, mankóval tud csak járni, vagy ki sem jön a bénulásból, és fekvőbeteg marad). 25% pedig meghal, vagy azonnal, vagy a szövődményektől. Én a 20%-ba sorolom magam, aki valamilyen maradványtünettel, de meggyógyul(t). Nem tekintem befejezettnek a folyamatot közel 2 év után sem, hiszek a szervezet öngyógyító erejében, és a természetes gyógymódokban, mert az orvostudomány már 1 évnél feladta, és azt mondta, innen nincs tovább. A család tevőleges segítsége itt nélkülözhetetlen, és ha a beteg is igazán akarja a felépülést, és tesz is érte, igenis sikerülhet. Az orvosok mindig a legrosszabb eshetőséget vázolják, hogy magukat levédjék. Hogy ha mégsem sikerül 100%-ban meggyógyulni, őket ne hibáztassák. Szerintem viszont senkinek nincs joga a reményt elvenni egy gyógyulótól. Még mindig jobb, ha nem gyógyulunk meg teljesen, pedig bíztattak, mintha semennyire sem gyógyulnánk, mert nem kecsegtettek semmi jóval, és mi elhittük, hogy nem lehet jobb. A stroke úgy gyógyul, hogy gyakoroltatjuk, emlékeztetjük a sejtjeinket a működésre. Sok logikai feladat, sok gyógytorna, beszédgyakorlat kell a gyógyuláshoz.

# 10 - Nem tehetünk semmit! (?)

Minden, amit olvashattatok, egy-egy konkrét példából ered. De ugyanúgy meg is tudom cáfolni, mert mindenre tudok ellenpéldákat is. Megpróbáltam átlagot vonni, és a legtöbb, általam ismert eseten keresztül bemutatni a betegséget. De a stroke olyan változatos, hogy nem lehet róla általánosságban beszélni.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük? Nem mindig lehet elkerülni, csak az esélyét csökkenteni azzal, hogy nem eszünk szemét kajákat, beiktatjuk az életünkbe az edzést, még ha ez ping-pong, vagy biciklizés is, és rendszeresen ellenőriztetjük a vérnyomásunkat, vércukrunkat, koleszterinszintünket, szívünket. Nem szedünk fájdalomcsillapítókat marékszámra, inkább figyelünk a testünk jelzéseire. Nem szedünk fogamzásgátlót, és leszokunk a cigiről. Nem húzzuk fel magunkat mindenen, és tisztába tesszük a feldolgozatlan konfliktusainkat.

Ha pedig megtörtént a baj, akkor tájékozódunk. Erre az egyik legjobb megoldás az, ha első kézből szerezzük az információkat. Várunk szeretettel minden stroke-ost, hozzátartozót, és segítőt a Stroke-os hősök és szeretteik közössége nevű facebook csoportban.

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png

 

 

Százharmincötödik bejegyzés - Rehabiltáció Nintendo Wii Fit-tel

A Nintedo Wii Fit című nevű verziója eredetileg arra fejlesztették ki, hogy a mozgásszegény életmódot folytató embereket otthoni környezetben is átmozgassa. Hamar rájöttek, hogy ez a videojáték különböző mozgásszervi betegségek rehabilitációjában is segítséget nyújt.

A stroke-nál abban segít, hogy az ember az egyensúlyát fejlessze, és hogy a lábában a mozgások is fejlődni tudjanak. Nekem hasznos volt, a kórházban minden hétvégén használtuk terápiás céllal.

july-techblogs-custom28.jpg

 

Itthon egy Wii Fit + Balance board (az egyensúlyozó lap, amin állni kell), és ennek a továbbfejlesztett változata a Wii Fit Plus, amin több játék van, 20-25.000 Ft-ért már kapható. A plusz játékok kb. 3.000 Ft-ba kerülnek, de ezek nem szükségesek, mert nagyon sok a beépített alapjáték.

 

Wii Fit egyensúly javító játékok:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png

 

 

Százharmincnegyedk bejegyzés - Liebster award, a bloggerek vándordíja

Gábor "adta át" ezt a díjat, amit a bloggerek egymásnak adnak át. Ő nagyon jól összefoglalta, miről is szól a díj.

A blogot régen az exhibicionista fiatalok szórakozásaként azonosította a közvélemény. Míg ez a vonal továbbra is megmaradt, mellette olyanok is elkezdtek blogot írni, akiknek nem a magamutogatás a célja, hanem valami több. A blog az írásos kommunikáció és ismeretterjesztés egyik leghatékonyabb eszközévé vált, a blogger pedig író. Lehet rossz író vagy jó író – de író, annak minden kockázatával, örömével, nehézségével és felelősségével.

A Liebster vándordíjat bloggerek – a gondolataikat hobbiból, szórakozásból, vagy valami önmaguknál nagyobb cél érdekében rendszeresen közzétevő írók – adják társaiknak, munkájuk elismeréseként.  Mint minden díj, ez is erősen szubjektív és önmagában értéktelen; a valódi értékét az emberi kapcsolatok erősítése és egymás segítése adja. Aki tovább adja, feltesz néhány kérdést, aki kapja, válaszol rá. Elismerés és megismerés – röviden ez a lényege.

 

Jólesik, hogy egy olyan ember adta át nekem a "stafétát", akinek az inspiráló írásait nagyon szerem olvasni. Én olyanoknak szeretném továbbadni, akik szintén foglalkoznak a méltatlanul mellőzött stroke témával, így hívva fel rá a figyelmet. Hamarosan nagyobb publicitást fog kapni mindazok munkássága, akik a stroke-kal foglalkoznak, mert sajnos egyre több lesz az ilyen eset, és az embereket már jobban foglalkoztatja a téma, mint akár 1 évvel ezelőtt. Tudomásom van nem publikált blogokról is, de most értelemszerűen azokat említem meg, akiknek nyilvános a története. A stroke-ot nem hogy nem kell szégyellni, de egyenesen hangsúlyozni kell, és nem szabad evidenciaként kezelni, hogy ez már népbetegség. Harcolnunk kell azért, hogy elkerüljük, mint ahogy azért is, hogy felépüljünk belőle.

 

liebster_award.png

 

Annak idején, amikor a blogot indítottam, az vezérelt, hogy ne tartsam magamban azt a sok információt, amit megszereztem, vagy máshol nem olvashatok. A sztorim által akartam megmutatni, hogy akarattal és tettel meg lehet gyógyulni egy olyan betegségből is, ami megölhet, vagy évekre, esetleg örökre kivonhat a forgalomból. Miután rájöttem, hogy az általános, informatív dolgokra az emberek kevésbé harapnak rá, nem kevés tépelődés után mögé tettem a nevemet, és az arcomat, bizonyítandó, hogy igenis bárkivel megtörténhet.

Így sikerült mára több mint 14.000 ember figyelmét idevonzani. Olyan blogot akartam, ahol a betegség gyógyulási fázisába is betekinthetünk, és nem csak a megelőzésről és az utóéletről van szó benne. Úgy indultam neki, hogy ha 1 embernek segítek, aki otthon ül magatehetetlenül, akkor már megérte. Azt akartam, hogy tudják: nem kell egyedül megküzdeniük a testi-lelki nehézségekkel, és minden állapot javítható. Ez az elgondolás szülte nemrég a Stroke-os hősök és szeretteik nevű facebook csoportot is, ahová mindenkit várunk, akinek bármilyen szinten köze van a stroke-hoz.

Kérdezték tőlem többen, hogy miért éri ez meg nekem? Pénzt kapok érte? Dehogy! Én ezt egyfajta kötelességnek érzem. Nem ez a hobbim, legszívesebben mással foglalkoznék. De mindaddig nem tudok nyugodni, amíg itthon ilyen siralmas a stroke-kal kapcsolatos tömegtájékoztatás, hiányos a rehabilitáció, és gyakorlatilag nincs olyan, hogy utógondozás. Nem fogadom el, hogy miért hagyják kerekesszékben ülni, de legjobb esetben is otthon maradni a munkaképes fiatal embereket, miközben arra panaszkodnak, hogy nincs, aki dolgozzon. Nagyon szívesen letenném a lantot, és élném tovább a saját életem, amiben már alig van helye a stroke-nak. De mindaddig nem tehetem meg, amíg 1 tettre kész ember életét is derékba törheti ez a betegség. Nem tudnék tükörbe nézni!

 

...And the Liebster goes to:

 

http://tuleloknek.blogspot.hu/ (Itt már írtam róla)

 http://zsanna2014.blog.hu/

http://vertocsa.blog.hu/

http://diavilaga.blogspot.hu/2010/01/agyergorcs-stroke-tia-veled-is_30.html

 

Köszönöm a díjat Gábornak, a hasznaldfel.hu blog szerkesztőjének! :)

 

A kérdésem azokhoz, akiknek továbbadtam: Szerintetek hogyan lenne javítható a helyzet Magyarországon, ami a stroke-kal kapcsolatos ismereteket illeti?

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png

 

Százharmincharmadik bejegyzés - Vendégposzt - Stroke tájékoztató

Az alábbiakat Szandra írta, aki maga is átesett a stroke-on, és még mindig épül belőle. 24 évesen kapta, vékony, fiatal lány. Nem magas a koleszterinje, a vérnyomása, a cukra. Nem ideges típus, és nem is örökölte a hajlamot. Ezeket azért írta össze, hogy figyeljünk oda mindannyian, mert a stroke senkit sem kímél!

 

A stroke vészhelyzetet jelent: Azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

 Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet.

 Örvendetes, hogy manapság sokkal kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ebben szerepet játszik a stroke főbb rizikófaktoraira (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) irányuló nagyobb figyelem és ezek korai kezelése is.

A stroke tüneteinek ismerete lehetővé teszi, hogy Ön vagy közeli hozzátartozója azonnali kezelésben részesülhessen. A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.

 Tünetei:

Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között), az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása. Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia). Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése. Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző). Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

Stroke -ról beszélünk, amikor az agy - központi idegrendszer - egyes részének / részeinek a vérellátása megszűnik (agyi infarktus) vagy vérzés (agyvérzés) lép fel. Az esetek 80%ban a vérellátás szűnik meg érszűkület, embólia miatt. Agyvérzés az esetek 20%ban fordul elő. Mindkét fajtánál a stroke tüneteit, stroke jeleit és a problémát az agyi terület elhalása okozza. Stroke tünetei, stroke jelei alapján a két forma egymástól megkülönböztethetetlen.

 

Stroke tünetei, stroke jelei:

A stroke tünetei, stroke jelei attól függenek, hogy az elhalás mely agyi területeket érinti. Ennek megfelelően a stroke tünetei, stroke jelei között lehet beszédzavar, mozgási zavar, érzéskiesés, látászavar, nyelési nehézség, légzési zavar.

Az akut megjelenése igen gyakran fejfájással, eszméletvesztéssel, bénulással jár.

Súlyos esetben azonnali halált is okozhat!!!!!!!!!!!

 

sz.jpg

A két túlélő, Szandra, és én a blogtalálkozón

 

Stroke tüneteit, stroke jeleit el kell különíteni az un. TIA (tranzitorikus ischemias attack) - átmeneti tüneteitől. A TIA nagyon fontos figyelemfelhívó jel a stroke kialakulására! A TIA visszafordítható, maximum pár percig fennálló tünetekből áll, míg a stroke tünetei, stroke jelei visszafordíthatatlanok!

 A megelőzésről nem írnék, mert ma már szinte kivédhetetlen, maximum a rizikófaktorok csökkenthetik a kialakulásának esélyét, de mondok egy példát...élhet az ember egészségesen, ha pl van egy szív-és érrendszeri problémája, amiről nem is tudott élete során. Minden esetre a rendszeres szűrővizsgálstok/kivizsgálások nagyon fontosak minden korosztály számára, azaz 0-100 éves korig!!!!!

Azok után, hogy van már 6-18-24-28 éves stroke-os is, úgy gondolom ezzel eleget is mondtam....Nem feltétele manapság a családi előfordulás, a magas vérnyomás és egyebek, de természetesen nagyobb eséllyel lehet megkapni, úgymond számítani lehet rá. Felkészülni így sem lehet rá, de talán a megfelelő kezelésekkel, szűrővizsgálatokkal elkerülhető lehet.

Aki megteheti hát, kerülje el!!!!

 

Fodor Alexandra (26)

 

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png

 

Százharmincegyedik bejegyzés - Lábfej "fityegése" (foot drop) - Okok és kezelés

A lábfej dobálása, csapása, fityegése nem csak stroke után alakulhat ki, de ezután gyakori. Lehet gerincsérüléstől, és még több mindentől, a lényeg, hogy ez idegsérülés az agyban, ami ellen akaratlagosan nehéz tenni. Általánosságban igaz, hogy nem a mozgásszerveink sérülnek, csak úgy látszik. Az agyunkban sérülnek meg a mozgásközpontban található idegek. Nem küldi azt az üzenetet az agy az izmoknak, hogy mozogjanak.

Ám ezen lehet segíteni azzal, ha az ember mozgást erőltet az adott izmokba. Az agy úgy működik, hogy minél jobban bejáratódik egy idegpálya, minél többet csinálunk egy adott cselekvést. És így annál jobban fogja tudni, már rutinná válik, majd magától megy. Így van az is, hogy ha egy rossz szokástól szabadulunk meg, minél kevesebbet csináljuk az adott dolgot, annál jobban használaton kívül kerül az adott idegpálya, tehát mi annál könnyebben elfelejtjük csinálni, amit csináltunk. Esetünkben ezért kell a sok torna, hogy emlékeztessük a testünket arra, hogy hogyan is kell mozogni.

 

104121_01Xright.jpg

 

Már sokszor elmondtam itt a blogon, hogy minden stroke-os máshogyan, máshol, más erősséggel sérül, a foot drop mégis olyasmi, ami nagyon sokunkat érint. Megoldást viszont nem találtam rá. Azt olvastam, hogy akinél 4 hónap után nem javul (és nekem alig javult), egyre kisebb eséllyel fog. Ezért most ráállok a lábfej, és a boka tornáztatására napi szinten, mert most még talán eredményes lesz. TENS készülékkel is ingerelni fogom (olyan, mint a fizikoterápia) minden nap. Most is ki lehet mozgatni, de én önerőből alig tudom (lábfej, boka).

Egy gyógytornász mondta nekem, hogy egy rossz táskaszíjjal, vagy egy övvel húzzam fel a lábfejemet, de ne erőszakkal, úgy nem is megy, meg a szöveteket is megsérthetem. Úgy kell csinálni, hogy csak segítsünk a szíjjal, és inkább az akaratunkkal erőltessük a lábfej felhúzását.

 

Csinálhatjuk elasztikus gumiszalaggal is (thera band), az alábbi módon:

 

 

Jártam fizikoterápiára, és ezzel egyidejűleg gyógytornára is, ami kifejezetten a bokára volt kiélezve. Leírom a gyakorlatokat, amikre emlékszem, hogy csinálnom kellett.

  • Egy széken ülve lábak összezárva, és a lábfejeket egyszerre felhúzzuk
  • Kifelé fordítjuk a lábfejeket, mint ahogy a bohócok szokták, ezt ismételgetjük
  • Lábujjhegyen a sarkakat kifelé fordítjuk
  • Felemeljük, és kitartjuk a lábat, és eközben húzzuk fel a lábfejet
  • Felállunk, és előre,  hátra lépünk - elrugaszkodó állásba, majd hátra
  • Oldalazva járunk mindkét irányba
  • Forgatjuk a bokánkat mindkét irányba

Biztos, hogy van még, de a többi kiment a fejemből. Ott azt mondták, hogy előbb kellett volna jönnöm, akkor voltam túl az 1 éven. Soha senki nem említette, hogy ez nekem jót tenne. A 4. neurológus küldött el a reumatológushoz, és ő írta fel, a gyógytornával együtt. Én kiegészíteném azzal, hogy nekem nem megy a bokaforgatás, ezért úgy csinálom, mintha twist-elnék, vagy mintha egy csikket nyomnék el. Az eredmény ugyanaz. A lábfejet a lépcső fokainál is késztethetjük felhúzó mozdulatra úgy, hogy a lépcső élére tesszük a lábunkat, és ellenállást fejtünk ki.

A teli talpra érkezés okát, és mechanizmusát az alábbiakban nézhetitek meg:

 

 

 

Speciális torna erre a problémára:

 

 

 

 

 

 

 

 

Food drop-os beteg tape-elése (a rehabon csinálja a gyógytornász)

 

 

Fejlesztettek már ki erre segédeszközöket, amik nem javítják a helyzetet, hanem akinél állandósul, annál kevésbé láthatóvá teszi (itthon ilyeneket nem lehet kapni, azt sem tudják, mi ez):

 WalkAide:

Dictus:

 

 

 

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

 

tetszik.png

 

Százharmincadik bejegyzés - Hálapénz

Mi elvből nem adunk hálapénzt a családban. Ezért is utálom annyira az egészségügyet. Az inkább betegségügy. Addig vagy biznisz, amíg beteg vagy, és meg lehet csapolni. Utána már senkinek nem vagy üzlet. És azért, hogy normális ellátást kapj, nem kéne plusz pénznek járnia. Orvosnak lenni hivatás, és nem napszámos meló. Aki pénzt fogad el, vagy el is várja azt, az engem ne kezeljen. Mert olyan lett, mint egy hentes, aki jattot kap, ha szépen dolgozik. Én nagyon jól tudom, hogy kevés, egyre kevesebb itthon az orvos, és a nővér, és akik vannak, azok túl vannak hajszolva, és nyugati társaikhoz képest alulfizetve.

Mégis az erről a véleményem, hogy az ember máshonnan egészítse ki a keresetét, ha kevésnek bizonyul. 10 éve manikűrös-pedikűrös-talpmasszőr voltam, emlékszem, hogy örültem a jattnak, azt a munkám elismerésének tekintettem, de soha nem vártam el. Nem bántam másképpen azokkal, akik nem adtak, inkább megértettem, hogy nekik is elveik vannak ezzel kapcsolatban. A munkámra amúgy is rászámoltam az anyagköltségen felül a bérleti díjat a helyért, és a munkadíjat is. Abban pedig benne foglaltatott a munka, amit elvégeztem. Nem kalkuláltam be a bevételembe, tehát ha jött, az talált pénz volt. És ha nem volt elég, vállaltam plusz munkát, fusit.

 

ahala_610_280.jpg.ashx.jpg

 

Akkor miért van az, hogy kimondva-kimondatlanul elfogadjuk, beletörődünk abba, hogy itthon így működnek a dolgok? A bruttó fizetésünk 40%-a megy el mindenféle költségre, aminek a jó része a Társadalombiztosítási járulék. Ez akkor pont arra elég, hogy életben tartsam vele az egészségügyet? Néha még most is csinálom, hogy olyan dokihoz megyek, akiről konkrétan tudom, hogy elvárja a hálapénzt, és én azért sem adok semmit. Régen is előfordult, és most is, hogy nem kaptam meg a megfelelő ellátást, mert nem fizettem pluszban. Az ilyen sztoriknak, ahol az orvos pénzt fogad el, vagy egyenesen kér, se szeri, se száma. Egyes orvosoknak már előre lehet tudni a tarifáját a betegtársaktól, és szóbeszédből.

Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy én soha nem adtam pénzt. Akkor sem, ha tudtam, hogy elvárják. Apró ajándékokat volt, hogy adtam, de azokat azért kapta bárki, mert elégedett voltam a munkájával, és ezt egy aprósággal ki akartam fejezni. És nem azért, mert ha nem adok, nem látnak el rendesen. Ez egy agyrém! Az orvosok nem erre esküdtek, és nem tudom, hogy néznek a tükörbe, amikor sokszor kispénzű, öreg, beteg emberek kuporgatott pénzén jutnak el mondjuk egzotikus nyaralásokra. A nővérekkel/ápolókkal/egyéb egészségügyi dolgozókkal ez már ritkábban fordul elő, és a lépték is sokkal kisebb. Pár száz forint, egy tábla csoki alkalmanként még épp belefér a plusz figyelemért, a baj akkor van, ha ez elvárásba megy át.

 

Én ezzel nem tudok megbékélni. Ti hogy vagytok vele?

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

 

tetszik.png

 

Százhuszonkilencedik bejegyzés - Tükörterápia

A Tükörterápiát arra használják, hogy az egészséges oldallal végezve gyakorlatokat, "becsapják" az agyat, mert az elhiszi, hogy a bemutatott gyakorlatokat a gyengébbik oldal is el tudja végezni. Célszerű olyan gyakorlatokat végezni, amelyeket az érintett oldallal nem tudunk magunktól megcsinálni.

 

cbc0bee08ecc83ab5230054951e1ff8b.jpg

 

Ez egy új felfedezés, baleseti sérülésekre fejlesztette ki a módszert Dr. V.S. Ramachandan, nem sokkal később rájöttek, hogy ez stroke esetén is hatásos. Fontos, hogy a gyakorlatokat mindkét oldallal egyszerre végezzük, de csak a jobbik oldalunkat lássuk a tükörben.

 

index.jpg

 

Egy alkalommal egy testrészt elég 10-15 percig tornáztatni. Csináljuk minden nap, ez felgyorsítja a végtagok funkcionális javulását. Ez a módszer nem helyettesíti az ergoterápiát, annak kiegészítéseképp viszont jól működik.

Források:

http://strokengine.ca/intervention/index.php?page=topic&subpage=patient&id=49

http://www.ireflex.co.uk/mirrorboxtherapy.com/applications/limb-rehabilitation/

http://www.ireflex.co.uk/mirrorboxtherapy.com/v-s-ramachandran/

http://www.beaumont.edu/mirror-box-therapy-helps-stroke-patients-get-better-faster/

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

 

tetszik.png