30 éves lettem, 28 éppen elmúltam a stroke idején, azóta rengeteg minden történt. Sokan bepánikolnak ilyenkor, én viszont örülök, hogy élek, mert ez nem volt egyértelmű. Szerintem én ebben a 2 évben nőttem fel igazán, (be)látom a múltbéli hibáimat, és most már megtanultam másképp élni, úgy, hogy a testem, és lelkem egyensúlyban működjön. Másnak is javaslom, nagyon egészséges :)

Nagyon örülök, hogy már szinte csak a stroke-kal kapcsolatos kifejezésekre kerestek rá, és találtok ide. Már én is szinte csak informatív bejegyzéseket írok, mert az állapotomról nem sok újat lehet mondani. Van fejlődés, csak lelassult. A második évben finomítottam, amiket az 1. évben újra tanultam. Már nem olyan gördülékenyen mozgok, mint a stroke előtt, meg kellett tanulnom a testem új korlátait, de nincs okom panaszra, nem sok dolog van, amit ne tudnék megcsinálni így vagy úgy.

Ezekben fejlődtem idén:

• le tudok guggolni, és fel tudok állni kapaszkodás nélkül
• tudok úszni
• tudok helyben futni
• lépcsőn megyek, fel, és lefelé is, kapaszkodás nélkül
• a szobabiciklin nem kapaszkodom, és nem csúszik le a lábam a pedálról
• soha nem bicsaklik ki a bokám
• az állás nagyon jól megy, már nem kell megpihennem ha odaérek valahová, nem hogy negyed órát állok, hanem 1 órát is simán
• nincs már bőrkeményedés a bal lábamon (ami azért volt, mert azt erőltettem túl)
• 2 kézzel tudok gépelni, és jobb kézzel egerezni
• tudok csettinteni
• sokkal jobb az egyensúlyom
• jobb kézzel mosogatok (és szinte bármit meg tudok vele csinálni)
• nincs semmiféle beszéd problémám

(A stroke-nak nagyon sokféle következménye lehet, de nekem inkább csak fizikaiak voltak)

És nézzük, mik történtek idén:

• Egyszer az index2 is rátalált a blogomra, és kiette a címlapra ezt a bejegyzést .
• Újra lehet kommentelni a blogon, be lehet jelentkezni facebook-kal, és úgy hozzászólni a témákhoz a bejegyzések alján.
• Vendégszerkesztőim is akadtak, akinek szintén van ezzel a témával kapcsolatban mondanivalójuk, de ezért nem akarnak külön blogot indítani.
• Csináltam egy SoundCloud csatornát, ha valahol beszélek, ide mindig fel fogom tölteni.
• Túl vagyunk az 1. blogtalálkozón, nagyon jól sikerült, megbeszéltük, hogy rendszert csinálunk belőle :)
• Szerepeltem néhány stroke-os társammal az RTL Klub Dr. Tóth című egészségügyi talkshow-jának egyik adásában vendégként. Még nem ment le, de nyilván majd ki fogom tenni egy külön bejegyzésben.
• Több stroke-kal kapcsolatos előadásban vettem részt, idővel ezek felvételei is fel fognak kerülni ide, a blogra.
• Elkezdtem írni a könyvemet a felépülésemről, arról, hogy miket tanultam a stroke által. Talán jövőre kész lesz.
• Gábor átadta nekem a bloggerek vándordíját
• De ami a legfontosabb: Októberben megalapítottuk a Strokeinfó alapítvánnyal karöltve a Stroke-os hősök és szeretteik közössége nevű facebook csoportot, és 1 hónap alatt majdnem 70-en lettünk. Ez a csoport úttörőnek számít, mert előtte nem szerveződtek a stroke-osok. Rengeteg hasznos info cserél gazdát :)

A két éves évforduló majd február 1-én lesz, de ez jó alkalom arra, hogy összefoglaljam az évet, és mindenkinek megköszönjem, aki az idén előre vitt, akitől bármit is tanultam, kaptam.

Több nagyon érdekes embert ismertem meg, amiért hálás vagyok. Ez egyrészről nagyon jó, mert a sztorik, és új információk folyamatos témát szolgáltatnak, de nincs időm semmire :)

A blog nem hagyja, hogy letegyem, amíg van erről mit beszélni, beszélnem KELL! És sajnos van téma, bőven!

A félreértések elkerülése végett én ezért továbbra sem kapok pénzt, a saját időm, energiám, és néha pénzem megy rá, hogy a stroke témával foglalkozzak. Ezt csak azért írom le, mert kérdezte valaki. Rájöttem, hogy egy ilyen jó szándékú, önzetlen kezdeményezés is, mint ez a blog meg tudja osztani az embereket. Volt olyan, akit zavart, hogy rólam szólt A SAJÁT BLOGOM :D

Minden apró kis negatívumra 20 pozitív visszajelzés a válasz, hogy segít Nektek a blog, ne hagyjam abba, folyamatosan nyomon követitek. Az ilyenek miatt csinálom, az nekem is öröm, ha olyat kaptok itt, amit fel tudtok használni.

A jövőbeni tervek? Jövőre nagyobb hangsúlyt kap majd a saját életem, arra kell majd fókuszálnom. Már én sem vagyok egyedül, szeretném, ha a közösségünk "önműködővé" válna, és én lassan háttérbe szorulhatnék. A többit nem tervezem meg, nem okozok magamnak direkt csalódást :)