Száztizedik bejegyzés - A tanulság a "Fűrész" filmek mögött
Kicsit morbid lesz, amit írok, de már tudom látni és értékelni a logikát a Fűrész c. horror franchise mögött, pedig én utálom a horrorfilmeket.
Az alapsztori az, hogy a főszereplő, Jigsaw gondol egyet, és az általa gondosan kiválasztott embereket brutálisabbnál brutálisabb módokon arra kényszeríti, hogy küzdjenek az életükért, és ha sikerül a lehetetlennek tűnő feladat, nem csak hogy megtanulják a leckét, és értékelni kezdik saját, félrecsúszott életüket, de a főhős halála után - és így születtek a folytatások- tovább viszik a "nagyszerű" ötletét, és újabb és újabb embereket "tanítanak" móresre.
Az alapsztori az, hogy a főszereplő, Jigsaw gondol egyet, és az általa gondosan kiválasztott embereket brutálisabbnál brutálisabb módokon arra kényszeríti, hogy küzdjenek az életükért, és ha sikerül a lehetetlennek tűnő feladat, nem csak hogy megtanulják a leckét, és értékelni kezdik saját, félrecsúszott életüket, de a főhős halála után - és így születtek a folytatások- tovább viszik a "nagyszerű" ötletét, és újabb és újabb embereket "tanítanak" móresre.
Néha, mikor valaki különösen szemét velem - mint ma is -, arra gondolok, bár nem minden bűntudat nélkül, hogy igazán kijárna neki valami kis lecke az élettől, ha nem is olyan jellegű, mint nekem. És nem azért, mert szemét volt, ez bennem már leginkább csak szánalmat kelt, hogy ugyan mit kompenzálhat ezáltal. Hanem azért, mert így az ő személyisége is ugrásszerűen fejlődne, és eszébe sem jutna ilyeneket gondolni, vagy mondani, mint ma.
És talán a végén hálás is lenne mindezért. Tudom, nem szabadna ilyet kívánni, mert visszaszáll, de bennem nem a rosszindulat munkál. Egyszersmind az ilyen esetek egykori önmagam gyengeségeire emlékeztetnek, és ezért nem tudok haragudni. Én is időnként szarkavaró, rosszindulatú voltam, mert megmagyaráztam magamnak, hogy ez normális, és mások is ezt csinálják. Csak hogy most már látom, hogy attól, hogy önigazolást kerestem, attól egy utánzós majom voltam, semmi több. Mert ha többen csinálják a hülyeséget, az még nem indok arra, hogy te is azt csináld, még akkor sem, ha így kevésbé érzed magad egyedül.
Megrázom magam, magamban elküldöm a **csába, és én többet nem is gondolok az esetre. Szegény "normális emberek". De jó, hogy én már nem vagyok olyan!
Ha érdekesnek találod, amit olvastál, like-old a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg. Itt lehet a bejegyzéseket kommentelni, és nekem üzenni.
