Sokáig úgy éreztem, erőszakot tesznek rajtam, akik a blogot olvassák, mert nem szeretem kiteregetni a szennyest, de végül arra jutottam, hogy ez az ára, hogy ha tudok, segítsek másoknak.
Jönnek olyan visszajelzések, hogy csináljam tovább a blogot, és még ennél is többet, mert érdekli az embereket. Hát ha egy valakit ráébresztettem, hogy máshogy kéne élni, és ez nem vicc, ha egy stroke-os rátalál a blogomra, és innen tippeket merít, azon kívül, hogy nem érzi magát egyedül,
már megérte, bár azzal is megelégedtem volna, ha csak nekem marad meg, emlékbe.
Viszont így azon gondolkodom, hogy lehetne népszerűsíteni, ha van ötletetek, írjátok meg kommentben.

Most súlyzózom, egy fél literes ásványvízzel, mert a másfeleset alig bírom el, nem beszélve a kezemről, ami meg alig bírja megfogni.
Megint hímezni fogok, csak most jobb kézzel, nem sietek, még ha nehezen is megy, egyszer kész lesz úgy is.

Szombaton megyek egy társasági eseményre, ahol több mindenkit ismerek, tuti, hogy jó lesz. Vasárnap meg a stroke napra megyünk a családdal, amit már említettem, az Allée bevásárlóközpontba.

Teljes méretű kép programokkal: http://www.flickr.com/photos/95578875@N05/8723498188/sizes/l/in/photostream/

A gyógytornász már olyan gyakorlatokat csináltat velem, hogy a fülem kettéáll :) Már semmi sikerélményem nincs, mert csak az van, hogy ez sem megy.
Pl. hogy imádkozó tartásba tegyem össze a kezem, és úgy tegyem a hátam mögé kifordítva, tehát, hogy az ujjaim felfelé álljanak. Hát ott kezdődik, hogy össze se tudom tenni.
Vagy, hogy nyújtott lábakkal biciklizzek, de se kinyújtani nem tudom a jobb lábam, se biciklizni vele rendesen.

Töltött káposztát csináltam váltott kézzel, mikor a jobb elfáradt, vagy begörcsölt, akkor jött a bal. Persze én csak töltöttem, de meg tudtam volna biztos egyedül is csinálni.

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.