Százharminchetedik bejegyzés - Ha a peroneus izom sérül

A foot drop-ról már írtam, ez az a jelenség, amikor a térd alatt elhelyezkedő, a láb külső részén (fibula) futó peroneus longus, és peroneus brevis izmok nem mozognak, az az ideg nem mozog, ami a lábfejet felhúzná. A sérülés az agyban keletkezik, a mozgásért felelős központban, és megszakad az a fajta kapcsolat, ami a parancsot kiadja az illető idegeknek, és izmoknak, hogy mozduljanak meg. A sérülés maradandó, de a sérült agysejtek melletti sejtek átveszik a régiek szerepét, és meg tudják tanulni a dolgukat. Ezt hívjuk gyógyulási folyamatnak, ennek során folyamatosan gyakorlatoztatni, tornáztatni, erőltetni kell az érintett izmokat.

Az elsődleges megoldás a Peroneus emelő viselése. Ez a testen viselhető segédeszköz (ortézis) támogatja a bénult izmot, kiegyenlíti azt a reflextúlsúlyt, amit az okoz, hogy a láb erősebb, belső oldala jobban működik. Ez a boka "lógását, fityegését" is okozza. Az eszköz hatására aktivizálódik a nem működő izomcsoport, mert a merev talprész megakadályozza, hogy csak az erősebb, belső oldal mozogjon. Amikor az megemeli a lábat, a külső oldal is kénytelen mozogni vele együtt. Lábsúlyokat is szoktak javasolni. Ezeket viselve is munkára kényszerítjük az izmokat.

 

peroneal-tendons.jpg

 

Súlyosabb esetben megoldás lehet a lágy szövetek műtéti korrekciója. Ennél a műtétnél a bokánál ejtenek bemetszést, így fel tudják tárni az inakat, idegeket, ízületeket, amelyek bizonyos mozgásokért felelősek (pl. ugrás). Így helyre tudják állítani azt, amelyik nem jól működik, akár egy pici protézis beültetésével is. Egyes esetekben az idegek átültetése jelent megoldást, ilyenkor "donor" ideget ültetnek át olyan helyről, ahol annyira nem szükséges. Ahol a csontok már nagyon egymásra nőnek, ott ez megoldás lehet. Ettől még fogjuk tudni mozgatni a donor izmokat, amelyek a vádliból szoktak kikerülni. Ha teljesen mozdulatlan az izom, egy darab csonték eltávolítása megoldhatja a problémát, de ezt csak teljes merevség esetén végzik, ha súlyos ízületi károsodás áll fenn, esetleg látható is.

Az ilyen műtétek után lassú a felépülés, lassan nyerik vissza a funkciójukat az mozgatóidegek. Ezeket ortopéd orvos végzi, vagy lábspecialista. Az első jelek 3-6 hónapon belül érzékelhetőek, a mozgások visszatérése 1 évbe is beletelik. Személy szerint én félek az ilyen műtétektől, anno a kórházban több mindenkit ismertem, akinek volt, és nem javult az állapotuk (legalábbis a másfél hónap alatt, amíg én láttam őket). És mindenhol azt olvasom, hogy a műtétet csak akkor javasolják, ha nincs más megoldás, és egyáltalán nincs mozgás a lábfejben. Vicces, hogy a lehetséges mellékhatások közt a vérrögképződést is olvastam. Én ezt nem kockáztatom, tehát nálam a műtét kilőve. Amúgy sem vagyok az olyan módszerek híve, ahol nem ÉN teszek valamit a gyógyulásért, hanem csak ülök, és várom, hogy meggyógyítsanak.

Ezért összeszedtem pár gyakorlatot, amivel erősíthetjük ezt az izomcsoportot:

 

 

 

Tape-elés:

 

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó bejegyzés:

Százharmincegyedik bejegyzés - Lábfej "fityegése" (foot drop) - Okok és kezelés

 

források:

http://nerve.wustl.edu/nd_transfers_foot.php

http://www.efas.co/pathology/cavovarus

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=peroneal+nerve+entrapment

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

tetszik.png