Harminchetedik bejegyzés - cikkek a stroke-ról

A féloldali bénulás utókezelése

A féloldali bénult beteg gyógytornakezelésében az idő előrehaladtával egyre nő az aktív torna és így a beteg akaratának, gyógyulni vágyásának jelentősége.

Torna az ágyban fekve

Próbáljuk meg a beteg lábát talpra húzni:

  • felváltva az egészséges lábbal,
  • mindkét lábat egyszerre talpon tartani,
  • térdeket egyszerre jobbra-balra eldönteni,
  • talpra ránehezedni, derekat megemelni.

Nyújtott lábakat csípőből terpeszbe húzzuk szét, majd vissza.

Nyújtott lábakat csípőből emeljük fel felváltva.

Boka mozgatása: a lábfej lefeszítése és főleg felemelése általában a legnehezebb gyakorlat. Előfordul, hogy eleinte egyáltalán nem akar mozdulni, ilyenkor egészséges kezünkkel vagy hozzátartozók segítségével próbáljuk gyakorolni.

A kart sokszor pihentessük tarkóra emelt kézzel! (Gyakran nem pihenésnek tűnik az érzett fájdalom miatt.).

 

A bénult kezünket a képen látható módon foghatjuk meg az egészséges kezünkkel. Így sok gyakorlat elvégezhető egyedül is. De ne szoktassuk hozzá túlzottan beteg kezünket ehhez a segítséghez, ha már egyedül is mozog, inkább úgy "erőltessük"!

  • Emeljük a beteg kart egyedül vagy a másik kéz segítségével nyújtott könyökkel a fej fölé, majd vissza.
  • A felemelt kart könyökben hajlítsuk be, majd nyújtsuk vissza fel.

 

Ágyban ülve elkezdhetjük gyakorolni a kéz finom mozgásait. Talán ez a legnehezebb feladat mindegyik közül.

  • Behajlított könyökkel fordítsuk tenyerünket fölfelé, majd lefelé.
  • Integetés mozdulatai.
  • Ujjak ökölbe szorítása, majd nyújtása.
  • Nyújtott ujjak terpesztése és zárása.
  • Tárgyak használata: eleinte nagy, majd egyre kisebb tárgyak (pl. teniszlabda, golyó, ceruza stb.) megfogása, elengedése. Gyakorolni kell az egyik kézből a másik kézbe való áttételt is. Az írást, rajzolást, evőeszköz-használatot is meg lehet próbálni. (Sok a kudarc, de nem szabad feladni!)

Gyakorlatok állásban

Ha a beteget talpra állítjuk, mindig a bénult oldalát segítsük!

A tornázást a szék támlájába fogódzkodva gyakorolják. A segítő ember ekkor is a beteg sérült oldalán helyezkedjen el, és ügyeljen a beteg térdének feszítésére és a széles alapon (vagyis terpeszben) való állására!

  • Helyben járás.
  • Magas térd emelése felváltva.
  • Terpeszben emeljük a lábakat felváltva.
  • Lábak hátralendítése csípőből felváltva.
  • Térdhajlítás felváltva.
  • Térdrugózás, majd leguggolás.
  • Lábfej mozgatása: sarkon állás, lábujjhegyre állás.

A járás gyakorlása

 

Az alkalmazott segédeszközök (járókeret, háromlábú bot, bot) indokolt esetben a kezelőorvos által felírhatóak és használhatóak.

Helyes alkalmazásuk alapszabályai:

1. A segédeszközökre rá kell támaszkodni, nem vinni kell őket!

2. Először a segédeszközt, majd a beteg lábát, végül az egészséges lábat tegyük előre.

3. A segítő ember a beteg oldalon álljon.

4. A botot az egészséges oldali kézben kell fogni!

A segítséget nem szabad megszokni. Ne felejtsék el: cél az önállósodás!

 

forrás: http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/betegsegek/gyacs/application/&article_id=32578#vote

 

Gyógytorna és rehabilitáció - agyvérzés

 

A stroke-on átesett betegeknek folyamatos, állandó mozgásra van szükségük ahhoz, hogy minél előbb talpra álljanak.

A gyógytornát már a kórházban el kellene kezdeni, ha a beteg túl van az életveszélyen, vérnyomása stabilizálódott, a gyógytornász irányításával ágyban fekve is végezhetők a tornagyakorlatok.
A kórházban a gyógytornász elsődleges feladata a helyes fektetés, ezzel ugyanis megelőzhető a kontraktúra, az ízületi mozgás beszűkülése.

A szélütéses beteg kezdetben csak az ágyban fekve tud tornázni.

Mozgás szempontjából ezt a szakaszt petyhüdt szakasznak nevezzük. Mivel nincsen izomtónus, a térd összecsuklik, a beteg ezért nem tud felállni.

A petyhüdt szakasz az esetek többségében átmegy spasztikus (görcsös) szakaszba, az ízületek görcsössé válnak, nehezen mozognak, akadályozzák a megfelelő mozgást, mégis ezt a spasztikus szakaszt lehet a leginkább kihasználni a mozgásra, mert a térd nem csuklik össze, a beteg pedig lábra tud állni. A spazmus kialakulása után a gyógytornász fő feladata ennek oldása, a finomabb, bonyolultabb mozgások visszahozása, előcsalogatása.

A járás pl. az esetek jelentős részében aszimmetrikussá, durvábbá, darabosabbá, nehézkesebbé válik.

A tornagyakorlatok egyénre szabottak, mivel a sérülés mértéke, helye és a javulás foka sem azonos. Mind a gyógytornásznak, mind pedig a rehabilitációs intézeteknek a legfőbb feladata az elveszett fizikai képesség visszaállítása, illetve ezek hátrányainak kiküszöbölése.

A rehabilitációs intézetek első lépésben arra törekednek, hogy a betegek minél előbb járóképessé váljanak.

A tolószékből felállva a betegek általában járókerettel, majd háromlábú bottal gyakorolják a járást.

A mozgás mellett a mindennapi életben szükséges, önellátásra ösztönző feladatokat gyakorolnak (pl. öltözködés). Mindezeket ezek a speciális intézetek barátságosabb keretek között próbálják megvalósítani, mint a kórházak.

Beszédképtelen, beszédzavarral küszködő betegekkel logopédus is foglalkozik.

A rehabilitációs intézetek általában bennlakásosak, berendezésük a betegek megváltozott képességeihez, korlátozott mozgásához alkalmazkodik.

A kezelés időtartama változó, a beteg egészségi állapotától függ, általában 4-6 hét. Ez az idő azonban lehet rövidebb, de hosszabb is.

Vannak betegek, akik nem tudnak alkalmazkodni, beilleszkedni a rehabilitációs intézetek mindennapjaiba, pl. beszédzavar, depresszió, vagy egyéb más körülmények miatt.

Úgy gondolom, ha valaki nem akar ilyen intézetbe menni, azt semmiképpen nem kell erőltetni.

Ha a gyógytornász és a háziorvos folyamatosan figyelemmel kíséri a beteg állapotát, a beteg mindennap rendszeresen mozog, ugyanazt az eredményt érheti, éri el, mint amit a rehabilitációs intézetekben „lábadozók”.

Aki viszont úgy dönt, szeretne rehabilitációs intézetben gyógyulni, minél előbb konzultáljon kezelőorvosával, mivel a felvétel előtt orvosi bizottság győződik meg arról, hogy a beteg egészségileg alkalmas-e a kezelésre.

Előnyt jelent, ha a stroke-on átesett a betegség megjelenésétől számított 1-2 hónapon belül jelentkezik az intézetbe.

Ezekben az intézetekben ugyanis kialakult gyakorlat, hogy a néhány héten, hónapon belül jelentkező betegeket előnyben részesítik, mivel egészségi, fizikai állapotuk még nem rögzült és az még jelentősen javítható.


forrás: http://alternativgyogymodok.hu/magazin/gyogytorna-es-rehabilitacio-agyverzes/

 

Stroke - A leggyakoribb kérdések

Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után? Mit érdemes tudni az agyvérzés utáni terápiáról és a várható javulás mértékéről? Hogyan tudnak segíteni a hozzátartozók?

Miért alakul ki a stroke?

A kérdés összetett, de mindenképpen elsődleges szerepet játszik benne a magas vérnyomás, magasabb vérzsírszintek, cukorbetegség, mozgászsegény életmód, érelmeszesedés.

Az agyvérzés (vérzéses stroke) hátterében leggyakrabban a cukorbetegség és magas vérnyomás kapcsán károsodott kis agyi artériák megrepedése áll, melynek leggyakrabban hirtelen vérnyomáskiugrás a közvetlen oka. Emellett okozhat agyvérzést az agyi erek veleszületett rendellenessége is, amelyeknek nagy a vérzéshajlama.

  A stroke rizikófaktorairól


Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges életmóddal nagy mértékben csökkenthető. Ön hajlamos stroke-ra?>>

Ischaemias azaz érelzáródás következtében kialakuló stroke  esetében kis vérrög, érelmeszesedésből származó kis mészrög elakadása az agyi artériákban az ok, mely az ér által ellátott agyterület pusztulását okozza, hiszen ez az agyterület nem kap oxigént és tápanyagot.

Attól függően hogy melyik agyterületet roncsolja a vérzés illetve melyik agyterület halé el részben vagy teljesen az oxigén- és tápanyaghiány következtében alakulnak ki a stroke-ra jellemző tünetek.

  A stroke felismerése


1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca asszimetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.
Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk. Bővebben a stroke tüneteiről>>

Mennyi idő után várható javulás a beteg mozgásában?

  Mit kell tudni a stroke diagnosztikájáról?


A legfontosabbak vizsgálatok a stroke diagnózisának felállításakor>>

A stroke utáni első 6 hónap az az időszak, amely során végzett intenzív rehabilitációtól várható leginkább javulás a beteg mozgásteljesítményében.

Ha a beteg mozgása a stroke-ot követő néhány napon 1-2 héten belül elkezd javulni, akkor a javulás várhatóan kedvezőbb kimenetelű lesz, a beteg ebben az esetben nagyobb eséllyel válhat részben, vagy teljesen önellátóvá.

Mennyi ideig kell/érdemes a beteg rehabilitációját folytatni?

Az intenzív rehabilitációt követően, mely folyhat kórházakban illetve otthoni betegápolás keretében otthon is, nem szabad a rendszeres mozgatását a betegnek abbahagyni mert nő a spasticitás (izomtónus fokozódás) és a kontraktúrák (izületi merevségek) kialakulásának esélye. Fél év után sem szabad a reményt feladni, mert kisfokú javulás bekövetkezhet ezt követően is.

  Akupunktúra/ akupresszúra


Kedvező hatású lehet, leginkább az izommerevség oldásában, mely kihat a mozgásfejlődésre is.

A hozzátartozók, sőt a jól kommunikáló beteg önmaga is elsajátíthatja a gyógytorna végzésének módját, így szakember nélkül is folytatható otthon a beteg rehabilitációja. Ilynekor is szükséges időnként gyógytornász, rehabilitácós szakember véleményét kitérni, hogy a beteg állapotváltozásának megfelelően módosítsák a gyakorlatsorokat.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a stroke-on átesett beteg számára fontos, hogy törődjenek vele, biztassák, mert a beteg együttműködése nélkül a rehabilitáció nem lehet eredményes

Mi a passzív és mi az aktív torna közötti különbség?

Az aktív torna során a beteg saját maga próbálja használni a végtagjait, míg a passzív torna során a gyógytornász vagy hozzátartozó mozgatja át a beteget, csökkentve az izületi merevség kialakulásának esélyét. Mindkettőnek fontos szerepe van a rehabilitációban.

Hogyan kezelhető a vizelettartási zavar stroke után?

Fontos, hogy csak annak a betegnek legyen állandó hólyag katétere, akinél a vizelés megindítása lehetetlen és a hólyagját nem tudja kiüríteni. Hólyagtorna a kooperáló beteg esetén segíthet a vizelt-szabályozás helyreállításában, de sajnos napjainkban kevés helyen fordítanak erre megfelelő figyelmet. Egyes rehabilitációs centrumokban végeznek rendszeres elektromos ingerléses hólyag stimulációt, mellyel a záróizom működése és ezzel a vizelettartás javítható.

Milyen javulás várható a beszédben stroke után?

Az emberi agy egyik legösszetettebb funkciója a beszéd, melynek szabályozása több agyi központ feladata.

  Gyógyulás és rehabilitáció


A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is. Gyógyulás és rehabilitáció>>

Ha ezek közül bármelyik sérül beszédképtelenség illetve beszédmegértési zavar léphet fel, a károsodás mértékétől függően különböző mértékben (aphasia). Javulása a leglassabb, a kimenetele a legkedvezőtlenebb.

A dysarthria a másik beszédzavar, mely stroke után kialakulhat, itt főleg hangképzési illetve artikulációs zavar jellemző, ez nehezíti a beteg beszédének megértését. Minden esetben a beteg gyakori beszéltetése, olvastatása, után mondatása jó hatású, gyorsítja a beszéd javulását.

Fontos, hogy biztassuk a beteget, ismételtessük el vele többször a szavakat, tanítsuk úgy, mintha kisgyermeket tanítanánk beszélni illetve a tárgyakat felismerni. Ha van  lehetőség  logopédus bevonására még ha csak átmenti időre is hasznos lehet, a család ugyanúgy mint a gyógytornát megtanulhatja a beszédterápiát és otthon folytatja.

Mennyire terhelhető a beteg fizikailag stroke után?

 

 Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


A beteg számára fontos, hogy hasznosnak érezze magát a stroke után is. Fontos, hogy még ha maradandó mozgáskárosodása van, akkor is valamilyen otthoni tevékenységbe vonjuk be.

A jól mozgó beteg annyit mozogjon, dolgozzon, amennyi kényelmes, amennyiben nem fárad el. Természetesen nehéz fizikai munkát ne végezzen, tűző napon ne tevékenykedjen. De semmiképp se tiltsuk el a munkától!

Milyen gyakori az epilepszia kialakulás stroke után?

A stroke-hoz kapcsolódó alkalmi roham (amely közvetlenül a stroke kialakulása utáni 1-2 órán -1 napon belül jelentkezik) gyakori. Ennek kezelése csak a roham oldása, többszöri ismétlődése esetén szükséges csak epilepsziaként kezelni.

 Az epilepszia tünetei


Számos esetben az epilepszia kezdete egy az agyat károsító balesethez, betegséghez, vagy valamilyen traumához, például stroke-hoz köthető. Az epilepszia tünetei>>

Stroke után az epilepszia betegség kialakulása  5-6 hónap múlva várható az esetek kb. 20-30 %-ban.  Jól kezelhető, rendszeres  gyógyszerszedéssel rohammentessé tehető.

Vérzéses stroke-nál esetén gyakoribb az epilepszia kialakulása, a lerakódó hemosiderin miatt. A betegség kimenetélt csak akkor rontja, ha a rohamokat nem sikerül meggátolni, mert akkor a folyamatos kisülések tovább ronthatják a már amúgy is károsodott agyterület működését.

(WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus)


forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/5463/stroke---gyakori-kerdesek

 

Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A korai kezelés és a hozzátartozók biztatása nagyon fontos.

  A téma cikkei
6/1 A stroke és tünetei
6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra?
6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei
6/4 A stroke diagnózisa
6/5 A stroke kezelése
6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette és mekkora volt a károsodás. Az agy jobb oldalának károsodása a baloldal mozgását és érzékelését károsítja, míg a bal oldalé a jobb oldal mozgását és érzékelését, továbbá a beszédértést és a beszédet.

A stroke-on átesett betegnek romolhat a légzése, nyelése, az egyensúlya, a hallása, a látása és a hólyagműködése is. A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb fokban helyreálljon. A rehabilitáció során elsősorban a korábbiakban már elsajátított képességek újratanulását kell véghezvinni, például újra meg kell tanulni járni és beszélni.

A kutatások felvetik, hogy az ép idegsejtek nagy alkalmazkodóképességűek és átvehetik a károsodott területek idegsejtjeinek működését. Ennek eredményeként a rehabilitáció célja, hogy az érintetlen agyrészek próbálják meg kompenzálni a károsodott agyrészek funkcióit.

Élet a stroke után 

A stroke-ból való felépülés érzelmileg nagyon kimerítő lehet. A számos fizikai mellékhatás mellett tehetetlenségérzés, frusztráció, depresszió és apátia alakulhat ki. Gyakori továbbá a csökkent libidó és a gyakori hangulatingadozás is.

A stroke utáni javulás egyénenként nagyfokú eltéréseket mutathat. Nagyon sok függ attól, hogy az agynak mely területei és milyen mértékben károsodtak, illetve, hogy mi volt a kezelés. A gyógyuláshoz azonban az Ön személyisége, élettapasztalata és problémamegoldó képessége is hozzájárul. Az optimális rehabilitáció eléréséhez elengedhetetlen az Ön motiváltsága is.

Ha valakinek az Ön családban, vagy közvetlen környezetében stroke-ja volt, Ön nagyon fontos szerepet játszhat a felépülésben azzal, hogy támogatást, illetve társaságot jelent a betegnek. Az alábbiakban néhány tanácsot adunk, amelyek segíthetnek Önnek, hogyan kommunikáljon a stroke miatt károsodott beszédértésű illetve beszédképességű beteggel:

  • Tartsa fenn a kapcsolatot!
    Családtagjának vagy barátjának szüksége van Önre, de nem biztos, hogy el tudja Önnek mondani. Próbáljon meg minél többet ott lenni. 
  • Úgy beszéljen a beteggel, mint felnőtt a felnőttel!
    Beszéljen a stroke-on átesett beteghez, de ne gügyögjön. Majdnem úgy kezelje, mint a stroke előtt, hiszen a stroke nem jelenti azt, hogy a beteg a továbbiakban már nem tud gondolkozni. 
  • Rendes hangerővel beszéljen!
    Ha csak nem alakult ki halláskárosodás, nem kell hangosabban beszélni, mint korábban. 
  • Kényelmes sebességgel beszéljen!
    Hagyjon időt a szavak feldolgozására, próbáljon meg egyszerre egy témáról beszélni! 
  • Kerülje a zavaró tényezőket!
    Csökkentse a háttérzajokat, kapcsolja ki a TV-t, a rádiót. 
  • Négyszemközt beszélgessenek!
    A stroke-on átesett betegek a legjobban akkor értik meg, amit mondanak nekik, ha csak kevesen vannak körülöttük. 
  • Gondoljon a gondozókra is!
    Nekik is szükségük van a támogatásra és a barátságra, vonja be őket is beszélgetéseibe, terveibe.

Bár a stroke által okozott károsodás végleges is lehet, nagyon sokan tudnak aktív életet folytatni a stroke után. Sokan lesznek képesek visszatérni mindennapi tevékenységeikhez és feladataikhoz.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus)


forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/28/stroke---gyogyulas-es-rehabilitacio-

 

Teljes STROKE utáni rehabilitáció

 

Bevezető:
A STROKE szót,(más néven agyvérzés, szélütés) már meghallani is felkavaró, legtöbbször tragédiát sejtet, riadalmat kelt. Sokak környezetében, ismeretségi körében jelentkezett már, így a legtöbb ember számára nem ismeretlen az ezután bekövetkező állapot. Sajnos manapság már olyan gyakori, hogy külön figyelemfelhívó ismertetőt is adnak bizonyos TV-csatornákon,hogy miről és hogyan lehet rögtön felismerni és mi a teendő. Az agyvérzés súlyossága és a maradandó tünetek nagyon változékonyak, kortól és alapállapottól, regenerálódó képességtől egyaránt függ, de előfordulása akár enyhe, akár súlyos mindenképpen megváltoztatja az egyén egész életét!

Következmény:
A Beteg aki egyszer már átélte az “ütés” bármilyen súlyossági fokát mindenképpen a kockázati csoportban marad akkor is, ha tünetei nem voltak maradandóak, vagy inkább csak figyelmeztető jellegűek. Sajnos ez a ritkább csoport, mert a “valódi” STROKE nem kíméletes, váratlanul érkezik és súlyos, életminőséget meghatározó, maradandó tüneteket okoz. Leginkább jellemző azokra akik megfeszített, stresszes, bizonyítási, megfelelési feszültséggel teli életet élnek, a dohányzás, alkohol, szív-és keringési betegségek jelenléte tovább fokozhatja a kockázatot. Eddig inkább az idősebb korosztály volt veszélyben ma már nem ritka a 30-as, 40-es éveiket élők érintettsége sem!
A STROKE bekövetkezte után a betegségből kifolyólag is teljes életmódváltás szükséges, mert a jövőben már nem folytatható ugyanúgy az élet. A leggyakoribb tünetegyüttes a féloldali érintettség, a beszédképesség romlása, a mozgás, egyensúly és koordináció zavara, pszichés funkciók érintettsége. Valamennyire minden tünet javítható leginkább az első 1 éven belül, de ez egyénileg változó és nem kiszámítható.

Későbbi életmód:
Azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az addigi életmód és életritmus nem folytatható tovább, ezt maga az állapot is befolyásolja. A Beteg helyzete a családot és a közvetlen környezetet is érinti, hiszen ápolásra szorul, az életminőség fenntartásához átalakítások szükségesen a lakáson belül és a családon belül is. A címben említett telje STROKE rehabilitáció számomra azt jelenti, hogy az első időszak gyógytornája után , miután a lehető legtöbb eredményt és a funkció javítást, ép oldal erősítést és törzsizom erősítést elértük, a jövőre nézve szükséges hosszabb és áttekintőbb az egész napi tevékenységet segítő gyakorlatsor megtanítása a fontos!
Tapasztalatom az, hogy az orvosilag meghatározott 1 év és az orvosi szakvélemény ami lezárja a javulás lehetőségét nagyon fontos, de nem kőbe vésett szabály. Az, hogy a jelen orvostudományi helyzetben az állapot nem javítható nem ugyanazt jelenti, hogy a funkció az adott testi és pszichés kondíciokkal nem fokozható!
Persze tilos hiú ábrándokat ültetni a Páciens lelkébe és hitegetni teljes gyógyulással, de megtervezhető egy olyan élet a realitásokon belül ami egy élhető és kedvező kilátást jelenthet a jövőre nézve!

Lehetőségek:
Én most egy állapot elemzését írnám itt most le, mert az ennél súlyosabb, vagy enyhébb érintettség is mást határoz meg. Ha a maradandó testi és pszichés tünetegyüttes egy; féloldali érintett, beszéd értő és válaszolni képes, a lakásban bottal közlekedni tudó, széklet és vizelet ürítést szabályozni tudó, önállóan étkező, érdeklődését megtartott Páciens akkor a jövőbeni lehetőségek tágabb spektrumon mozognak! Nagyon fontos, hogy a családi életben az előzőekhez hasonlóan, vagy még inkább részt tudjon venni. Ehhez a legfontosabb, hogy legyenek feladatok amiket ő végez el. Konyhai tevékenységek, háztartási teendők, ha járóképes, vagy hosszabb útra kerekesszék is rendelkezésre áll, akkor a bevásárlásból se maradjon ki. A beszéd képesség minél magasabb szintre fejlesztése az egyik legalapabb dolog ahhoz, hogy a szociális életben ne érezze magát kirekesztettnek! A család türelme, de nem szánalma ami fontos ehhez, na és persze a folyamatos gyakorlás! A jelenlegi társadalmi életben a kommunikáció nagyon fontos ahhoz hogy az egyént elfogadják és kapcsolatot akarjanak vele létesíteni. Sajnos a mai rohanó világban nem sok embernek van türelme végighallgatni, vagy értelmezni akadozó beszédet, így ennek javításával sokat tehet Beteg azért, hogy ne maradjon ki az egyébként számára is végezhető napi teendőkből akár a házon kívül is!

Összefoglalva:
Egy ilyen eset súlyosságtól függetlenül a Beteg és családja életét egyaránt meghatározza. Sajnos sokszor megrázó “ítélet” hangzik el már a kórházban arról, hogy mire lesz képes a Páciens a jövőben. Tragikus és félelemmel telinek tűnik a jövő sok akadállyal és küzdelemmel és ami a leginkább meghatározza a lelki állapotot az, hogy ez egy életre szól. Nem szeretném csökkenteni az orvosi diagnózis és a zárójelentésben leírtak fontosságát, mert az az állapot meghatározása, de a gyógytorna és a folyamatos foglalkozások még sokat javíthatnak az állapoton egy kerekebb élethez! A mozgáson keresztül az új testi adottságokkal új lehetőségek építhetőek, fokozható a járás biztonsága, a stabilitás, egyensúly, teherbírás és a jó közérzet is!

Mindenkinek kívánok erővel teli, aktív szép napokat!

Pap Andrea
andrea@papandrea.hu
www.papandrea.hu


forrás: http://gyogytornahalozat.hu/teljes-stroke-utani-rehabilitacio/

 

 

 

Ha érdekesnek találod, amit olvastál, lájkold a blog facebook oldalát, mert naponta teszek ki olyan tartalmakat, amiket itt nem osztok meg.

 

 

Címkék: cikk írás stroke